Munkavédelem
- A foglalkozás-egészségügyi szakorvost;
- valamint a Munkavédelmi képviselőt (20 fő felett munkavédelmi képviselőt kell választani (1993. évi xciii. törvény a munkavédelemről).
- Mind a tűzvédelem, mind a munkavédelem esetében a lényeges szabályzatok, dokumentumok elkészítése szaktevékenységnek minősül. A tűzvédelmi szabályzat, a munkavédelmi jellegű kockázatértékelés, munkavédelmi oktatási tematika, egyéni védőeszközök juttatási rend és más tűzvédelmi és munkavédelmi írásos dokumentum meglétét, jogszabályi harmonizációját, naprakészségét szigorúan ellenőrzik.
Munkavédelmi szabályzatok, dokumentumok elkészítése
Munkavédelmi szabályzatok és dokumentumok meglétét a munkavédelmi szabályok kötelezően írják elő a gazdálkodó szervezeteknél.
MÁR 1 FŐ ALKALMAZOTT ESETÉN IS KÖTELESSÉGE A MUNKÁLTATÓNAK MUNKAHELYI KOCKÁZATBECSLÉST KÉSZÍTENIE MUNKAVÉDELMI SZAKEMBER BEVONÁSÁVAL, A VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK FIGYELEMBE VÉTELÉVEL. A kockázatértékelés elkészítésébe be kell vonni:
Szükséges munkavédelmi dokumentumok:
- a munkakörnyezeti tényezők (pl. zaj, világítás, légállapotok) vizsgálatáról szóló jegyzőkönyvek.
- időszakos biztonsági felülvizsgálatról szóló jegyzőkönyvek;
- üzemeltetés, üzembehelyezésről szóló jegyzőkönyvek;
- időszakos ellenőrző felülvizsgálat gyakorisága és módja;
- munkavédelmi oktatási tematika és rendje
- egységes és átfogó megelőzési stratégia;
- Munkabalesetek kivizsgálásának rendje és a szabályai;
- egyéni védőeszköz juttatás belső rendje;
- kockázatértékelés;
Egyéb dokumentációk:
- robbanásvédelmi dokumentáció;
- mentési terv; - a veszélyforrások elleni védelem módjának a meghatározása;
Munkavédelmi stratégia fontossága:
- Az egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására;
- megelőzési stratégia munkabiztonsági és munka-egészségügyi tartalmának kialakítása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.
Munkavédelmi oktatások megtartása
Munkavédelmi oktatás keretében kell gondoskodnia a munkáltatónak arról, hogy az alkalmazásában lévő munkavállalója sajátítsa el, valamint a foglalkoztatásának teljes időtartama alatt készség szinten ismerje és használja a fontosabb munka-,és tűzvédelmi szabályokat, a biztonságos munkavégzés helyi ismereteit. Legyen mindig tisztában a munkavégzéshez szükséges, vagy ahhoz köthető szabályokkal és utasításokkal.
Munkavédelmi oktatást mikor kell megtartani?
Ennek a feltételrendszernek az elérése érdekében a munkavállalót munkavédelmi oktatásban kell részesíteni:
- a munkába álláskor,
- munkahely, vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
- a munkaeszköz átalakításakor, vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
- új technológia bevezetésekor.
A munkavédelmi oktatás munkaidőben tartandó és meghatározott időközönként meg kell ismételni!
Kockázatértékelés és kockázatbecslés elkészítése
Munkavédelmi törvény szerint előírt kötelezettségének eleget téve, rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.
A kockázatértékelés a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések, valamint a fokozott expozíciós esetek megelőzésére alkalmazott, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megteremtése érdekében tett munkáltatói intézkedések kulcsfontosságú eleme.
Mi az a Kockázatértékelés?
A kockázatértékelés nem más, mint egy munkahely, munkafolyamat, valamint a munkafolyamathoz használt eszközök vizsgálata, auditálása.
A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági, illetve munka egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A munkáltató a kockázatértékelés elvégzésével megbízhatja a Munkavédelmi törvény szerint foglalkoztatott, megbízott munkabiztonsági, illetve foglalkozás-egészségügyi szakembert. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónak és a munkavédelmi szakembernek együttműködve kell elkészíteni a kockázatértékelést, melyet az aláírásukkal hitelesítenek.
A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni a Munkavédelmi törvény rendelkezése szerint. Indokolt esetnek kell tekinteni:
az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását;
minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változást;
az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulását, továbbá,
ha a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.
Kockázatértékelés és dokumentáció
A kockázatértékelést minden esetben dokumentálni kell, akkor is, ha a felmérés, értékelés során arra a megállapításra jutnak a szakemberek, hogy az alkalmazott intézkedések biztosítják az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit.
A kockázatértékelés eredményeként készült dokumentációnak nincs előírt formai követelménye, tartalmi szempontból azonban legalább az alábbiakat rögzíteni kell:
a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya,
az értékelést végző azonosító adatai;
a veszélyek azonosítása;
a veszélyeztetettek azonosítása és az érintettek száma;
a kockázatot súlyosbító tényezők;
a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése és annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok elfogadható szinten tartása;
a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;
kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja;
az előző kockázatértékelés időpontja.
A dokumentumot a munkáltatónak legalább 5 évig meg kell őriznie.
A munkáltatónak biztosítani kell, hogy a kockázatértékelés eredményét a munkavállalók megismerjék, és a dokumentációjához bármikor hozzáférhessenek.
A kockázatértékelést, kockázatbecslést legalább 3 évenként el kell végezni, amennyiben a cég tevékenységében bármilyen változás áll fent, azonnal!
A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.
Munkabaleset kivizsgálása
A baleset fogalma munkavédelmi szempontból:
Mvt. 87. § 1/A. Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.
Egyszeri hatás: ha ismétlődő hatások összegződnek, az általában nem baleset, hanem foglalkozási megbetegedés
Külső hatás: ha a sérült szervezete okozza, az nem baleset, hanem betegség
Sérült akaratától függetlenül: öncsonkítás nem tartozik ide, de ha valaki megveri, az igen
Sérülés, mérgezés okozása: ha nem történik meg, akkor veszélyeztetésről beszélünk.
Munkabaleset fogalma:
3. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.
Súlyos munkabaleset fogalma:
a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;
b) valamely érzékszerv (vagy érzékelőképesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta;
c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;
d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek);
e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.
Kvázi Munkabaleset:
A kvázi baleset tulajdonképpen egy 'majdnem balesetet' jelent, de az esemény során személyi sérülés nem következett be.
A Mvt. a 64. § (4) bekezdésében előírja, hogy a munkáltatónak a munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell. A vizsgálat eredményét nyilvántartásba kell venni. Amennyiben a biztosított kéri, a kvázi balesetet az egészségbiztosító által rendszeresített nyomtatványon kell rögzíteni. Ez a nyomtatvány a külön jogszabályban meghatározott munkadaleseti nyilvántartás adattartamával azonos adatokat tartalmazó dokumentum.
Teendő baleset esetén
Ha Ön minden kötelezettségét teljesítette, reméljük nem történik baleset. Ha mégis, az alábbi teendői vannak (a sérült ellátása után)
• Ha felmerül a gyanú, hogy a sérült alkoholt fogyasztott, ittaságvizsgálat elvégzése. (nem kötelező, de az Ön érdeke!)
• A súlyos munkabalesetet a baleseti helyszín szerint illetékes felügyeletnek azonnal bejelenteni
• A munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni, és az eredményt munkabaleseti jegyzőkönyvben rögzíteni.
• Minden munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést - ideértve a fokozott expozíciós eseteket - be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.
A súlyos munkabaleset, valamint az olyan - munkaeszköz, illetve technológia által okozott - munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta, munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül, csak munkavédelmi szakember vizsgálhatja ki.
Mi az üzemi baleset?
Társadalombiztosítási szempontból az a baleset tekinthető üzemi balesetnek, amely:
a biztosítottat (sérültet) a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben éri (munkabaleset), illetőleg munkába menet vagy onnan a lakására (szállására) menet közben elszenvedett baleset (munkavégzéssel összefüggő úti baleset), továbbá a biztosítottat közcélú munka végzése közben, valamint a biztosítottat egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során (keresőképtelenség, egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának elbírálása céljából elrendelt, vagy a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenéssel összefüggésben) érte.
A baleseti egészségügyi szolgáltatás szempontjából mi minősül üzemi balesetnek?
nevelési-oktatási és felsőoktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren kívüli oktatásban, gyakorlati oktatásban, gyakorlati képzésben részesülő tanulójának(hallgatójának) az a balesete, amelyet gyakorlati képzés közben, vagy ezzel összefüggésben szenvedett el; szocioterápiás intézetben (gyógyító célú foglalkoztatást végző intézet) gyógykezelt elmebetegnél, illetőleg szenvedélybetegnél a szocioterápiás foglalkoztatás közben vagy azzal összefüggésben elszenvedett baleset;
őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott elzárásra utalt, illetőleg szabadságvesztés büntetést töltő személy esetén a fogva tartás ideje alatt végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben, valamint a fogva tartást foganatosító szerv közege által adott utasítás teljesítése közben, vagy azzal összefüggésben elszenvedett baleset;
a közcélú, illetőleg közérdekű munkát végző személynek az a balesete, amelyet a közcélú, illetőleg közérdekű munka végzése során vagy azzal összefüggésben szenvedett el;
Az ún. közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy esetén az önkéntes tevékenység alatt végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben elszenvedett baleset. A közérdekű önkéntes tevékenységet, mint ahogyan az elnevezéséből is következik, önkéntesen, ellenszolgáltatás nélkül folytatják, többek között pl. az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai körében, illetve az egészségügyi-, oktatási intézmények, a könyvtárak, közlevéltárak, mint fogadóintézmények többletszolgáltatásainak elősegítése érdekében. (részletes szabályait lásd a 2005. évi LXXXVIII. törvényben).
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatás keretében végzett munka közben elszenvedett baleset.
Mi alapján minősíthető a baleset üzemi balesetnek?
A baleset üzemiségének elbírálásánál figyelembe kell venni a baleset összes körülményét (hol, mikor történt, hogyan következett be a baleset, stb.), és ez alapján kell határozatot hozni a baleset üzemiségének elismeréséről, vagy elutasításáról.
Munkavégzéssel összefüggő balesetek:
Munkavégzéssel összefüggő baleseteknél a baleset üzemi jellegének elbírálásánál annak van jelentősége, hogy a baleset munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben következzen be. A baleset üzemi jellegének elbírálásánál nincs jelentősége annak, hogy a baleset oka a munkáltató működésében rejlő ok volt, vagy az az üzem működési körén kívül eső valamilyen külső ok, elháríthatatlan erő (pl.: árvíz, tűzvész, stb.) miatt következett be. Üzeminek minősül a baleset akkor is, ha azt a munkavállaló figyelmetlensége, felelőtlensége, gondatlansága okozta, hiszen ezzel a munkáltató elmulasztotta a megfelelő ellenőrzési, munkavédelmi feladatai ellátását.
Úti balesetek:
Úti baleseteknél a baleset akkor minősíthető üzemi balesetnek, ha a baleset munkába menet vagy onnan a lakására (szállására) menet közben éri a sérültet. Az úti baleset üzemiségének elbírálásakor figyelemmel kell lenni, hogy munkába, illetve hazafelé menet a lehető legrövidebb úton, indokolatlan megszakítás nélkül történjen az utazás.
Az úti balesetek üzemi balesetnek történő minősítése során meg kell vizsgálni, hogy a balesetet szenvedett személy a lehető legrövidebb úton haladt‐e hazafelé és az útközben tett kitérő szükségesnek tekinthető‐e. Pl. egy mindennapos bevásárlás, vagy ha gyermekét naponta hozza el az óvodából, iskolából stb. nem tekinthető indokolatlan megszakításnak, hiszen ezek az élethez szükséges mindennapi cselekményeknek számítanak.
Mikor nem minősíthető a baleset üzemi balesetnek?
részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi - igazolt - befolyásoltsága miatt következett be,
ha munkahelyi rendbontás következménye,
a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka esetén,
az úti balesetek körében, ha nem a legrövidebb útvonalon történt a közlekedés, illetve a baleset az utazás indokolatlan megszakítása miatt következett be.
Fontos megjegyezni, hogy egyáltalán nem jogosult baleseti ellátásra az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett.
Mit jelent a foglalkozási megbetegedés? Mi alapján minősíthető üzemi balesetnek?
A foglalkozási megbetegedés az a betegség, egészségkárosodás, amely a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett. A foglalkozási megbetegedés általában hosszabb tartamú behatás következtében kialakuló egészségi állapotromlás.
Ha a munkavégzéssel összefüggésben nem baleset éri a munkavállalót, hanem a munkavégzés körülményei miatt tartós egészségkárosodást szenved, akkor lehetséges orvosszakmai eljárást követően foglalkozási megbetegedést megállapítani.
A foglalkozási megbetegedés speciális esetei például:
A hosszabb ideig végzett bányászati tevékenység során bekövetkező megbetegedések: a szilikózis, amely esetén külső anyag részecskék, gázok okozzák a tüdő megbetegedését.
Vibráció, ahol a géppel, légkalapáccsal végzett munka közvetlen hatása során alakul ki a betegség.
A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási területen dolgozók esetében előforduló fertőzéses megbetegedések foglalkozási megbetegedésnek minősülnek.
Vitatott kérdés volt, hogy a kullancs által okozott encephalitis (agyvelőgyulladás) és a Lyme kór foglalkozási megbetegedésnek, vagy balesetnek minősül-e. A joggyakorlat a kullancscsípést balesetnek tekinti, és ha az üzemi baleseti jellege megállapítható, a csípés nyomán annak következményeként fellépő agyvelőgyulladás alapján a csípést elszenvedett személy baleseti ellátásra való jogosultságát el kell ismerni.
A foglakozási megbetegedés megállapítása orvosszakmai feladat.
A bejelentést a megbetegedést észlelő orvos (foglalkozás-egészségügyi orvos, fekvőbeteg gyógyintézet orvosa, háziorvos) köteles megtenni. Az orvosi tevékenység körében észlelt foglalkozási betegséget, valamint vegyi anyagok, továbbá zaj okozta fokozott expozíciós esetet a munkáltató telephelye szerint illetékes munkavédelmi hatósághoz kell bejelenteni az ehhez szükséges formanyomtatványon. A foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíciós eset keletkezésének körülményeit a munkavédelmi hatóság kivizsgálja és a hozzá érkezett bejelentéseket az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) részére döntés céljából továbbítja.
A döntésről az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 30 napon belül tájékoztatja a munkavédelmi hatóságot, aki értesíti a társadalombiztosítási kifizetőhelyet, ennek hiányában az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt (továbbiakban: kormányhivatal).
A foglalkozási megbetegedés tényét az ún. értesítéssel (27/1996. (VIII.28.)NM rendelet 6. sz. melléklet) kell bizonyítani.
Ezen értesítés alapján bírálja el társadalombiztosítási kifizetőhely, illetve a kormányhivatal, hogy a foglalkozási megbetegedés baleseti ellátásra jogot adó üzemi balesetnek minősül-e.
Hogyan minősítik üzemivé a balesetet?
A baleset megtörténtét munkabaleseti vagy üzemi baleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell.
Azt, hogy a munkáltatóhoz bejelentett baleset társadalombiztosítási szempontból is üzemi balesetnek minősül-e, a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv határozattal állapítja meg.
A bejelentett üzemi baleset tényét, a baleset üzemi jellegét, a foglakozási megbetegedés tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult társadalombiztosítási kifizetőhely, vagy a munkáltató székhelye szerinti illetékes kormányhivatal határozattal állapítja meg.
Az egészségbiztosítás baleseti ellátásai kizárólag e határozat alapján vehetők igénybe.
A határozatnak tartalmaznia kell, hogy mikor történt a baleset és milyen egészségkárosító következményekkel járt.
A határozatot az eljáró szerv közli a biztosítottal, a kezelőorvossal és a keresőképtelenséget elbíráló orvossal (háziorvos). A határozatot a betegnek meg kell őriznie, és a baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor be kell mutatnia.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a sérült kérésére a munkaképtelenséget nem okozó munkabaleseteket is rögzíteni kell a munkáltatónak az erre a célra szolgáló nyomtatványon és be is kell jelentenie azokat a kormányhivatalnak.
Hová kell benyújtani az üzemi baleset elismerésére vonatkozó kérelmet?
Az üzemi baleset elismerésére vonatkozó kérelmet a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyhez, vagy a munkáltató székhelye szerinti illetékes kormányhivatalhoz kell benyújtani.
Az egyéni és társas vállalkozó, a biztosított mezőgazdasági őstermelő, illetve a Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltatónak a Magyarország területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző vagy kiküldetésben lévő munkavállalója által elszenvedett balesetet - a sérült bejelentése alapján - a balesetet szenvedett személy lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal vizsgálja ki, és veszi fel a baleseti jegyzőkönyvet.
Meddig lehet kérni a baleset üzemi balesetté minősítését?
A baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet - a foglalkozási megbetegedést kivéve - legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása miatt igazolással nem lehet élni.
Mit tehetek, ha nem értek egyet a döntéssel?
Az üzemi baleset/foglalkozási megbetegedés tényét megállapító határozat elleni jogorvoslat azonos az egészségbiztosítás többi pénzbeli ellátásához kapcsolódó jogorvoslati eljárással.
Forrás: https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/
Építkezések munkavédelmi koordinálása
Építkezésen kivitelező? Vagy esetleg alvállalkozó? Munkavédelmi koordinátort kell alkalmaznia a következő jogszabályi előírások szerint:
Koordinátorok kijelölése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében, az előzetes bejelentés teljesítése
4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 3. § (1) A tervező köteles a kivitelezési tervdokumentáció készítése során koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni). A koordinátor megvalósítja a 7. §-ban meghatározott feladatokat, illetve megteszi a kiviteli terv munkahelyi egészség és biztonság szempontjából szakszerű elkészítéséhez szükséges javaslatokat.
(2) A kivitelező munkáltató köteles koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni) a kivitelezési munkák alatt. A koordinátor megvalósítja a 8. §-ban meghatározott feladatokat. A koordinátor indokolt javaslatait a felelős műszaki vezető a biztonságért viselt felelőssége keretében érvényesíti.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott koordinátor ugyanaz a személy is lehet.
(4) * Amennyiben a tervező, kivitelező rendelkezik a munkabiztonsági szaktevékenység ellátásához előírt képesítéssel, nincs szükség külön koordinátor megbízására vagy alkalmazására.
4. § A kivitelező az építési munkahely kialakítását csak akkor kezdheti meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció részét képezi a 6. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott tartamú biztonsági és egészségvédelmi terv.
5. § (1) * A kivitelező az építési munkahely kialakításának megkezdése előtt a 3. számú melléklet szerinti előzetes bejelentést köteles megküldeni az építési munkahely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak mint munkavédelmi hatóságnak (a továbbiakban: munkavédelmi hatóság), abban az esetben, ha *
a) az építőipari kivitelezési tevékenység időtartama előreláthatóan meghaladja a 30 munkanapot és egyidejűleg ott több mint 20 fő munkavállaló végez munkát;
b) a tervezett munka mennyisége meghaladja az 500 embernapot.
(2) Az előzetes bejelentés időszerű adatait az építési munkahelyen jól láthatóan kell elhelyezni. Ha más jogszabály szintén előír ilyen kötelezettséget, akkor az azonos adatokat csak egyszer kell feltüntetni.
Milyen dokumentációkra van szüksége aminek elkészítésében tudunk segíteni ?
- kockázatértékelés a munkaterületre vonatkozóan;
- egyéni védőeszközök juttatás rendje
- Biztonság-és Egészségvédelmi Terv elkészítése
Ezen felül vállaljuk építési kivitelezések munkavédelmi koordinálást szerződésben rögzítettek szerint.